2010. január 25., hétfő

örök tanulság

" Az igazi barát nem hátba döf, hanem mellbe. " - Oscar Wilde

2010. január 7., csütörtök

Mindig izgalmas az év eleje

Visszagondolva az elmúlt évekre, és a munkaviszonyaim kezdetére és végére, mindig az év elején kezdődött valami új, és az év végén ért véget. Eddig mindig január-februárban kezdtem az aktuális monkahelyen, és november-decemberben kerültem el onnan. Lehet hogy az elmúlt 4 év alatt rövidesen harmadszor fog megismétlődni a történet... kíváncsian várom a fejleményeket... Van az a mondás - nemtudom hol láttam - "ne álmodd az életed, éld az álmod", ha így folytatódnak a dolgok még lassan ez is meglehet. Egy-két héten belül eldől minden - egyben az is - hogy az idei évet is a tavalyihoz hasonlóan "bekkelni" kell a válsághoz méltóan(?), vagy van lehetőség lépni tovább előre.

Na aztán van itt még év elejére egy rakat izgalom, újabb vizsgálatok az otthoniaknak, párkapcsolati váltás nagyobb távolságra rövidesen, és vállalkozásokba csapás intenzíven, hogy ne legyen egyszerű és unalmas az élet, . Sűrű negyed-, félév elé nézek.

"...life is too short, as precious as gold - its full of surprises..."

2009. augusztus 31., hétfő

MLM - paradox

Volt szerencsém együtt dolgozni egy MLM-rendszert építő csoport "vezetői"-körével... Egyszerűen zseniális, hogy minden egyes megbeszélés alkalmával megpróbálják az embert beszervezni. Mindig jöttek a változatosnál változatosabb történetek arról, hogy ki hogyan lett szinte teljesen véletlenül havonta több ezer dollárt kereső már-már milliárdos csemete.

Egyik kedvenc történetem az volt, amikor az egyik Baján dolgozó üzletkötő-hálózatépítő (milyen szenzációs munkakör megnevezés...) kolléga az egyik ismerőse olyan rosszul állt anyagilag, hogy már 2 hónap óta nem tudta fizetni az albérletét, amikor is épp egy munka vállalásával lehetősége lett volna arra, hogy ezt elkezdje tisztázni a tulajjal a következő havi fizetéséből. De delikvensünk nem volt ilyen buta! Ő bizony tökös legény módjára megmondta a tulajnak hogy még a következő fizetéséből képtelen törleszteni és belépett a rendszerbe. És csodák csodája, elkezdte építeni a saját üzletét és a fél éven belül, nemcsakhogy rendezte a tartozását, vett saját lakást, és kocsit is.

- TÁDÁMM, na akkor nem gondolod meg magad biztos nem lépsz be?
- Nem köszönöm.

Más alkalommal hallhattam emberről aki semmi mást nem csinált, csak belépett, majd úgy épült az üzlet, hogy alá is került ember aki nagy hálózatot épített, ő meg kihasználva a lehetőséget a másik ágra belépítette az egyik családtagját, és így jogosultá vált a csoportjövedelemre. Havi félmilliókat visz haza!

Én barom még ezek után is ragaszkodtam, ahhoz, hogy úgy gondolom "sajnos" nekem erre nincs elegendő mennyiségű időm, energiám(, na meg persze kedvem sem...).

A legviccesebb az egészben az, hogy az egész "üzletnek" a szlogenje az "Nem azért élünk, hogy dolgozzunk, hanem azért dolgozunk, hogy éljünk!". Nem értem hogy miért nem veszik észre hogy hétvégéről hétvégére éjszakábanyúlóan szervezkednek, a hétköznapjaik majdhogynem 0-24-ben munka... De az is lehet, hogy csak én vagyok túl MLM-ellenes :)


2009. július 20., hétfő

relatív idő

van amikor egy hét kevesebb mint 72 óra alatt elmúlik.

2009. július 17., péntek

költői kérdés



Mit lehet tenni akkor....

amikor tudod, hogy valakinek már kevesebb mint egy hete van hátra az életéből?


2009. július 6., hétfő

Más faszával

Van egy csajszi, aki így gyakorlatilag lassan két év alatt úgy elszállt a búbánatos picsába hogy az ember ritkán lát ilyet... Megér egy bejegyzést.

Igaziból tudni kell, hogy azok az emberkék akik itthon elvégeznek X főiskolát merthogy a diploma csak kéne, aztán elmennek külföldre pincérkedni nem nagyon nyerik el elismerésemet. És leginkább akkor nem, ha meg se próbált élni az itthoni lehetőségekkel. De ez nem fő vonala a mostani okosságnak.

Szóval adott egy csajszi aki kijön a fősikoláról, és nem kap diplomát ugyanis nincsen nyelvvizsgája. Ígyhát megszületik a TERV. Irány a pasimmal anglia, ott majd összeszedem 1 év alatt a tudást és lenyelvvizsgázom. Hiba nincs az ötletben, bár az arra a kérdésre "Hogy miért nem tolsz itthon egy intenzív nyári angol kurzust, hogy őszre meglegyen a papírod?" adott válasz "Hát mert az nem úgy megy." nem elégített ki teljesen. De mindegy, tegyük fel hogy neki tényleg erre van szüksége ahhoz, hogy penge legyen.

A történethez ugyan nem szervesen, de hozzá tartozik hogy amikor kb 8 hónap után hazalátogatott először - merthogy időközben a (szerencsétlen) eljegyezte a lányt és ezt személyesen is ki kellett a barátnőknek hangsúlyozni - akkor már ég és föld volt ahhoz képest amikor kiment alig egy évvel korábban. Azt hogy az eljegyzést, a lány, a srác családja, netán maga a srác akarta jobban szintén nem az én hatásköröm eldönteni, a véleményem ettől függetlenül 45-45-10%-ot adna az előbbi felsorolás egyes elemeinek.

Naszóval hazajött a sokat látott kislány, akinek édeasanyukája a kintléte alatt egyszer biztosan meglátogatta, és körülbelül ilyen kéthónapra előre feltöltöm már a kislányom spájzát kaliberű bevásárlást fizetett. Amikor a csaj itthon volt, meg volt neki tiltva hogy költsön. Majd anyuci fedez mindent. A röpülőtől a köpülőig természetesen. Így aztán könnyedén repkedtek a "fisz-fasz tízezer", "egy deák kella bulira" és hasonló kaliberű dolgok, még ha nem is szó szerint. Meghát ő azért nayon büszke arra, hogy ugyan még mindig diploma nélkül de angliában felszolgál. És havonta akár 350-400ezret is megkeres! Ja hogy a nyelvvizsga? Hátőő majd igen.

A legjobb része ennek a történetnek hogy azóta eltelt egy év. Volt egy eljegyzési partyjuk + fogadásuk, kb olyan, mint amilyenre én az esküvőmet tervezem majd... és hát ki más fizette volna azt a rongyos pár száz ezret mint anyuci... "A kislányom eljegyzésének is legyen már megadva a módja" alapon. Ennek fényében a barátnők meg is lettek hívva. Mi a barátnők párjai nem. Ez annak fényében igazán vicces, hogy az ismerős párok mindegyike nagyságrendekkel több ideje van együtt mint a 2 éve tartó kapcoslatban élő lányka és fiú. Nem igazán hiányzott az életemből a bájcsevej, legalább megúsztam :)

Megpróbálok visszakanyarodni a fő fonálhoz. Tehát volt nemrég egy ilyen csakcsaj-buli amit a hazajövetelének megünneplésére hoztak össze, náluk, grillezés miegymás. Tavaly is volt egy hasonló, ahol az itthoniaktól beszedte a pénzt... merthogy anyukájának fontos az a zusammen 20e Ft, akkor amikor ő nagyságrendekkel többet költött el egyedül az otthontöltött 10 nap alatt. Idén beruháztak erre. És hát természetesen szóbakerült (szóbahozta) hogy milyen is lesz az esküvő, és hogy az egész az minimum két milla lesz, de hát most ő hamár a fasztudja milyen Cabrioval akar menni a templomba, akkor hagymenjen már azzal, még akkor is ha ezen a momentumon lehetne spórolni 400k-t. Kit érdekel az? Ja hogy az egészet anyuka finanszírozza, és hogy "úgyis visszajön"?

Amikor erre a pénzzel való dobálózásra a barátnők közül ketten egy erősen jogosan felmerülő "Nem érzed hogy ez mennyire sznob?" kérdést szegeztek neki... azt szépen elengedte a füle mellett és ment tovább az ömlengés erről arról és még amarról is.

Egyébkéntmeg innentől ki a faszomat érdekel hogy mennyibe kerül? Egyáltalán miféle ember az olyan akinek egyetlen témája az az hogy mikor hol kivel mennyi pénzt baszott el a (nem saját munkájával megkeresett) pénzből. Arról ne is beszéljünk hogy főhősnőnk eddig egyetlen partneréhez sem volt hűséges... Lesz itt még bazdmeg ahogy mondá a klasszikus...

Az meg hogy két év alatt angliában nem szedett össze elég tudást egy középfokú nyelvvizsgához...és így aztán továbbra is diplomanélkül végez egy szakmájába alig vágó valamiféle munkát, amitől azt érzi hogy ő bizony világotvált egyszerűen zseniális... zseniálisan szánalmas.

2009. május 14., csütörtök

mindennapi ebéd - elszállt seggarcok

Már egy ideje érlelődik ez a post, és kivételesen nem azokról az anyaszomorító seggfejekről szól akik képesek napi szinten gyorsétteremben ebédelni, hanem azokról akik így vagy úgy de a menzát választják.

Kurvára jókat tudok mosolyogni, amikor a már jól "ismert" sorban előttem v mögöttem álló arcok nekiállnak a rituálénak.

- Együnk menüt?
- Hülyevagy?? Ki az aki megeszi a Jókai babalevest dióstésztával?!?!
- Na nézzünk akkor valami emberit.

Milyen mázli hogy ez a menza ahova járok, egy csodás wellness meg edzőkomplexum aljában van, így aztán van WELLNES menü is. Hogy mitől wellness arról fingom nincs, mert a köretet a paraszt választja hozzá, ami rendre sültkrumpli... Bár nem igaz, mert az utóbbi időben elindult az egymásralicitálás már ami a köreteket illeti is.

Eddig a seggarcok már megszokott rendelések helyett - amelyek egyébként a mézesmustáros, hawaii, gyömbéreseperlekváros és gyakorlatilag bármilyen fantázianevű ésvagy feltétű CSIRKE volt körettel - úgy tűnik szintet léptek. Már nem érik be BÁRMIVEL merthát ha már álákárt akkor legyen húdeszájbabaszottmód álákárt, merthát miazhogy, és egyékbént is kivagyokén.
Múlktori kombó: Kérném akkor a párolt zöldséget, a csirkemellet, és rizst. Ja nem mégsem rizst nem, inkább egy tükörtojást, lehetne a tükörtojást különtányéron? És esetleg akkor úgy hogy a rizs helyett mégis inkabb sültkrumplit...

Nade a lényeg MA végre káröröm napja volt... egyébként ide kurvasok kibaszottul nagybetűs egyéniség jár, mert épp újságíró vagy akármi a lényeg hogy ha elég a fű és kiélheti rendelési hajlamát akkor nincs para... de ma valószínűleg a délelőtti feszültség túl sok lehetett mert miután rendelt féladag csirkemellet urasága egy kis combbal köretnek sültkrumplit, pároltzöldséget éshát egy kis sertésmájas rizottót, mert ez áma szájbabaszott welness akkor már nem volt más hátra mint ennek megfelelően a sor végén a hűtőből kanyarítson mellé egy fél literes Colat...merthát trendinek is lenni kell... amikor a pénztáros közölte vele hogy ez így 2000 Ft.

Leverte a víz... miazhogy a kisadag rizottó 450??? Ja merthogy az főétel és féladag... hátddeztneki miértnemmondták?

AZÉRT BAZMEG HOGY A MAGÁTÓL KIBASZOTTUL ELSZÁLLT SEGGFEJEK MINT TE BESZOPD A NÉGER FASZT, ANNYISZOR AHÁNYSZOR MEGÉRDEMLED! HA HA HA :DDD

ui.: Ennél már csak az a legjobb amikor az asztalhoz érve az egyik irdatlan erős hangon invitálja csordabeli seggarc partnereit egy "Na gyertek főzni" felkiátlással utlava arra hogy nem elégedett az étel hőmérsékletével és ő bizony megmelegíti mikroban... ÁJJE