2009. augusztus 31., hétfő

MLM - paradox

Volt szerencsém együtt dolgozni egy MLM-rendszert építő csoport "vezetői"-körével... Egyszerűen zseniális, hogy minden egyes megbeszélés alkalmával megpróbálják az embert beszervezni. Mindig jöttek a változatosnál változatosabb történetek arról, hogy ki hogyan lett szinte teljesen véletlenül havonta több ezer dollárt kereső már-már milliárdos csemete.

Egyik kedvenc történetem az volt, amikor az egyik Baján dolgozó üzletkötő-hálózatépítő (milyen szenzációs munkakör megnevezés...) kolléga az egyik ismerőse olyan rosszul állt anyagilag, hogy már 2 hónap óta nem tudta fizetni az albérletét, amikor is épp egy munka vállalásával lehetősége lett volna arra, hogy ezt elkezdje tisztázni a tulajjal a következő havi fizetéséből. De delikvensünk nem volt ilyen buta! Ő bizony tökös legény módjára megmondta a tulajnak hogy még a következő fizetéséből képtelen törleszteni és belépett a rendszerbe. És csodák csodája, elkezdte építeni a saját üzletét és a fél éven belül, nemcsakhogy rendezte a tartozását, vett saját lakást, és kocsit is.

- TÁDÁMM, na akkor nem gondolod meg magad biztos nem lépsz be?
- Nem köszönöm.

Más alkalommal hallhattam emberről aki semmi mást nem csinált, csak belépett, majd úgy épült az üzlet, hogy alá is került ember aki nagy hálózatot épített, ő meg kihasználva a lehetőséget a másik ágra belépítette az egyik családtagját, és így jogosultá vált a csoportjövedelemre. Havi félmilliókat visz haza!

Én barom még ezek után is ragaszkodtam, ahhoz, hogy úgy gondolom "sajnos" nekem erre nincs elegendő mennyiségű időm, energiám(, na meg persze kedvem sem...).

A legviccesebb az egészben az, hogy az egész "üzletnek" a szlogenje az "Nem azért élünk, hogy dolgozzunk, hanem azért dolgozunk, hogy éljünk!". Nem értem hogy miért nem veszik észre hogy hétvégéről hétvégére éjszakábanyúlóan szervezkednek, a hétköznapjaik majdhogynem 0-24-ben munka... De az is lehet, hogy csak én vagyok túl MLM-ellenes :)