2009. február 18., szerda

Örök Körök - szerelem

Előszeretettel futunk végig ugyanazokon a sémákon, ugyanazokon a sok esetben feleslegesnek tűnő körökön amik nem vezetnek sehova. Nem, kurvára nem tanulunk mások kárából, mert hát természetesen mindig mi érezzük úgy, hogy mi vagyunk azok akik a 100-ból 1 szabályának 1%-át fogják kitenni. A mondás pedig hogy "a hülye a saját kárán, az okos pedig másokén tanul" nagyon szép, viszont szeretik az emberek inkább naív, de boldognak vélt helyzetbe ringatni magunkat és várni a sültgalambot.

Nézzük az egyik legjobb példát. Le- majd visszaszokni a cigarettáról/ra, kilépni majd visszaugrani egy már nem működő "se veled se nélküled" kapcsolatba. Mind kettőre láttam már példákat, van amelyikben részem is volt.

A legszomorúbb, hogy ha ismerősöm barátom került hasonló helyzetbe, hiába mondtam meg, hogy mi történt velem, milyen szituációkon mentem keresztül mire a mostani (egyáltalán nem biztos, hogy stabil vagy megnyugtató) helyzetbe jutottam, nem igazán gondolta át egyikük sem. Utána persze jött a csodálkozás, hogy jéé tényleg. Ilyen ez, baszhatom az igazamat. Merthát nekem is mindig mindenben természetesen ... Egy eset azért tanulságos lehet, egy legutóbbi hátha valaki elolvassa és hasznosítja.

Szeret-nemszeret

2 éves kapcsolat után különböző okokból szétment két ember. Egyik ismerősöm a barátnőjével. (Komolyan az egyik ismerősöm, és nem a tipikus "haverom barátjának a szobatársával" terelésről van szó). Egyébként is egyszerűbbnek érzi az ember ha más életén csámcsog mintsem a sajátján. Ebből él a fél világ nem? Én konkrétan nem, de mégis a szellem és lélek számára egyszerűbb, hogy nem önelemzést kell véghezvinni, csak szituációkat végigpörgetni.
Szóval adott volt a helyzet. Karácsony -1.5 hónap magasságában szakítás. "Véletlen". Tehát a tipikusan "Fellökted a sót! TUDOM! De ..." kaliberű vitacsírából induló, gyors egymásnakfeszülés, alvás(imitálás) és másnap már elköltözés. Ki költözik? A lány, egy barátnőhöz... átmenetileg...

Gyanú #1. Nem... a lányok nincs az az ég hogy úgy lépjenek ki a kapcsolatból hogy nincs B verzió. (Én konkrétan még nem láttam ilyen szakítást...) azt el tudom képzelni hogy ha egy Olyannyira átmenetileg hogy egy hét múltán már saját albérlet után nézelődik Budapesten, a vidéken sem épp magasnak mondható fizetésével. (Gyanú #2.)... Mondtam havernek a szakítás után, figyelj, ennek a csajnak van valakije, és ez fix. Nem csak én, mindenki. De hát természetesen nem lehetett a csajnak senkije... 100ból1... nem végül ő sem került be szerencsés 1%-ba. A csaj összejött 22 éves korában egy 35+-os családapucival akinek jólmenő üzletében ő dolgozott. A csaj jól kinéző aranyos teremtés, csakhát elkurvult. Így aztán lett sírás rívás, leginkább haver részéről. A csajszit pedig 2 hét múlva már luxuskocsival szállíttotta apu a saját albérletbe... Nem telt bele sok idő folytatta ismerősöm aki innentől kezdve X lesz az ámokfutást. Találkozott a lánnyal, hosszú beszélgetések, filmnézések, kellemes időtöltések, gyakorlatilag minden ugyanaz volt mint előtte, csak semmi erotikus és romantikus vonulat. Ő pedig azt hitte, hogy ez majd jó lesz.

Nos nem lett jó. Hetenként kellett végighallgatni a legextrémebb történeteket...Most beszéltünk, és szerintem újra összejövünk, két nappal később épp "sohatöbbé nem szólok hozzá" majd újabb 3 nap elteltével "hétvégén együtt megyünk moziba" stádiumok váltották egymást. Kurvaunalmas... még kivülről is. Egy ZS-kategóriás brazil szappanoperát megszégyenítő módon bonyolódtak a szálak, egymás E-mailjeinek megtekintésétől, a "csaj lefekudt a másik pasival" konstatálásán át a különböző probálkozásokig. Őszintén szólva már belefáradtam, hogy próbáljak bármit is tenni, vagy kirángatni havert ebből az őrületből. Jó persze nem hamar, de a 3. hónap után azt mondtam. NEM ÉRDEKEL BAZMEG HOGY TE ÉS AZ A KI***OTT K*VA MIT CSINÁL. Nem vette zokon. Azóta eltelt kis idő és már ő is kezdi látni hogy szélmalomharcot folytat. Teljesen feleslegesen. Mondtam neki, hogy ha még két hét után is ezt fogod mondani (kb ennyi idő volt a legutobbi jobanvagyunk-rosszbanvagyunk váltás között) akkor el fogom hinni neked.

Úgytűnik tényleg komolyan gondolta. Viszont a 3 hónap alatt a szakítás minden marcangoló jelenetét körülbelül 5-6 alkalommal sikeresen átélte, beleértve az elegemvan és most resetelem magam némi alkohollal szituációktól, a depressziós magányos napokig.

Ne legyünk hülyék, te se én se ő se. Ne higgyük azt hogy másodjára, harmadjára majd jobb lesz! Teljesen felesleges belehajszolni magunkat olyan őrületes szituációkba, amiknek a kimenetele 100ból 1x sem lesznek olyanok amilyet mi várunk. Nem nem egy filmben élsz, és még ráadásul az sem biztos hogy happy az end. Szóval ha már nem működik álljunk tovább, szedjük rendbe magunkat és kezdjük előről...

Hogy mennyire kibaszottul paradox... aztmondom hogy szállj ki és kezdd újra. Úgy látszik én is bennevagyok. Bár ilyen szerelmibe szerencsére csak voltam, és abból elég sokat "tanultam".

Nem. Nincs az az Isten hogy azt leírjam most! Mi? Sör? Nem... most akkor sincs.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése